Miért veszélyesek a startupok egy nagyvállalat számára?

Botorság lenne azt feltételezni, hogy a piaci versenyt immár csak a nagyvállalatok vívják egymás között! Bizonyos technológia intenzív iparágban eleve komoly kihívó félként lépnek fel a startup szereplők, gondoljunk csak az autóipar fő kihívójára a Tesla Motors-ra vagy a médiát megváltoztató Facebook, Twitter, Google, Youtube unikornis cégekre.

De megemlíthetjük az utazásszervezések világát forradalmasító startup-okat: a Booking.com és Airbnb.com startupokat is. A fenti piaci változások miatt a nagyvállalati innovációs környezet is átalakult és új innovációs modellek adaptációja indult meg szerte a világban. Ezeket az iparágakat megváltoztató és a hagyományos iparágakat veszélybe sodró startup modelleket ún. disztruptív modelnek nevezzük.

A disztruptív modellek eleve a leghatékonyabb és legnagyobb extra profittal bíró befektetési területek, nem csoda, ha az ilyen jellegű technológiákra sorban állnak a befektetők. Emiatt ezen startupok számos esetben gyorsan és pár év alatt akár millirádos cégnagyságú vállalkozássá nőhetik ki magukat, amelyek a jelentős kockázati tőkeháttér miatt komoly kihívóivá válnak az adott piaci terület nagyvállalatai számára. Ennek elemei nem főképpen a hagyományos eszköz oldalon jelentkeznek (pl. gyárak, vagy munkavállalói létszám, vagy éppen marketing erő), hanem máshol. Gondoljunk csak a TESLA autógyárra, amely képes volt a teljes autóipart gyorsabb fejlődésre szorítani, csak azzal, hogy új disztruptív startup modellben kezdte újra gondolni az autóipar jövőjét. És itt nem elsősorban azon versenyhelyzet támasztására gondolunk, amelyet mondjuk a különböző alternatív és elektromos hajtásláncok használata jelent, hiszen ezekkel az autóipari nagyágyúk is több évtizetedes kutatást folytattak. (Lásd a BMW fejlesztései a hidrogénhajtás terén, vagy a Toyota hibrid meghajtási modelljei). A kihívás a TESLA, mint startup részéről elsősorban az autózási szokások és autóhasználat újragondolásában rejlik. Ugyanaz a folyamat játszódik le a szemünk előtt, mint ami a mobiltechnológiában egy évtized alatt újra írta a piaci erősorrendet. A NOKIA hiába rendelkezett 500 millió évi eladott mobilzámmal, ha nem ismerte fel az iPhone okostelefonjaiban rejlő veszélyt. Hiába rendelkezett az első menedzser mobiltelefonnal (kommunikátor), ha nem volt képes a komputer nyújtotta előnyöket bevinni a mobiltelefonban. Az iPhone ezzel szemben újragondta a telefonálást és az okostelefonok számos addig nem mobilba álmodott szolgáltatást nyújtanak. A lényeg a NOKIA nem érzékelte azt a kihívást, amely immár nem technológiai oldalról, hanem üzleti modell váltás oldaláról jelentkezett. Ugyanez látszik a SONY, vagy számos más japán szórakoztatóelektronikai szállító esetében (pl. Toshiba, Panasonic stb).

Tehát új kihívás (és veszély forrás) jelent meg, amely lényege, hogy önmagában a technológiai fejlettsége nem elegendő a piaci nyeréshez. Immár az üzleti modell újragondolása és forradalmi megváltozása is képes iparágakat átrendezni. Ezen folyamatok pedig számos esetben az erősen feltőkésített, nagy cégérték növekedést elérni képes, disztruptív startupok irányából jönnek. Akik először elszipkázzák a legtehetségesebb munkavállalókat és fejlesztőket, hiszen új szakmai kihívást, új perspektívát és sokszor magasabb fizetést képesek ajánlani, mint a nagyvállalat. Törekedve arra is, hogy a munkatársak divatos és trendi környezetben, jó csapatban dolgozzanak. Ez az első veszélyforrás ugyan rekruációs szinten jelentkezik, de azon iparágakban jelentős hatással bír, amelyek vagy technológia intenzívek vagy valamely fogyasztói szokásváltozásnak vannak kitéve. (Pl. divatossá válik elektromos autót használni, akkor a vásárlók kevesebbet fognak tankolni, mert eleve ármmal töltik az autóikat. Így az olajipari vállalatoknak stratégiát kell váltaniuk.)

KONKLÚZIÓ: Amennyiben egy nagyvállalat azt érzékeli, hogy a vezető munkavállalói átigazolnak vezető startupokba, akkor komoly piaci veszélyforrásnak van kitéve a disztruptív és piaci szabályokat, modelleket megváltoztató startupok irányából. Ekkor azonnal lépnie kell, ha nem akarja a piaci elvesztését megélni.


A fenti írás “Miskolczy Csaba: Open Innovation modellek a gyakorlatban” című tanulmányából idéz. A tanulmány egyben is letölthető:  ITT 

 

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.