Modell 1 – Corporate Venture

Google Venture, Intel Capital – híres befektető társaságok, amelyek egyúttal az Open Innovation egyik alapvető modelljének fő mintájául is szolgálnak.

a)   Google Ventures és Intel Capital mintája

Az egyik alapvető modell, amikor a nagyvállalat létrehoz egy vállalati tőkealapot, amely feladata feltérképezni, megtalálni azon startupokat, amelyek hosszabbtávon a nagyvállalat részére stratégiaértékeket jelentenek. Előnye, hogy a startup révén pénzügyi megtérülés is realizálható, ha mégis kiderül, hogy nem illeszkedik a nagyvállalat működési vagy piaci portfoliójába. Továbbá lehetővé teszi olyan vállalatcsoporton belüli pénzmozgások megvalósítását, mint amilyen például a Google tulajdonában álló CVC által feltőkésített Nest esete volt, amelyet végül a CVC-t tulajdonló Googel vásárolt fel 3,2 milliárd dollárért. Hasonló példa az Intel tulajdonában álló Intel Capital által befektetett Olaworks, Indisys és Omek startup akvirációja volt éppen az Intel által. Mint a példákból látjuk a CVC célja éppen az volt, hogy a feltőkésített startupok a tulajdonos cég birtokába kerüljenek, immár exponenciálisra növelt cégértékkel és piaci kapitalizációval, ezzel lényegében emelve a tulajdonos cég értékét és eredeti kapitalizációját. Ezel jelentősen nagyobb emelkedést generálva, mintha azok belső innovációs folyamat révén kerültek volna piacra. Persze ez a publikus tőzsdei értékek kialakulásának következménye, amelyben a piaci kapitalizációt erősebben befolyásolja egy jól ütemezett és végrehajtott felvásárlás, mint mondjuk egy belső innovációs tevékenység. Ilyen módon a jól működő CVC modellek a tőzsdén jelenlévő cégek részére főként a kapitalizációt növelő eszközként és hatékoyn cégérték növelő módszerként foghatóak fel.

b)   Magyar példák: Magyar Telekom és Prezi

A magyar nagyvállalati gyakorlatban ilyen példa lehetett volna a Prezi.com inkubációja, amennyiben az inkubációt csakenme 30 millió forinttal támogató Magyar Telekom (lásd KIBU inkubátorán keresztül) részt vett volna a Prezi.com feltőkésítésében az Accel Partners VC érkezésekor és esetleg döntött volna annak későbbi felvásárlásáról. Hasonló modellekkel hatékonyan lehetne potenciális felvásárlási célpontokat kialakítani olyan nagyvállalatok részére, amelyek tőzsdei érétkét befolyásolhatja adott iparági felvásárlás (pl. Magyar Telekom, MOL, OTP stb)

c)    GE Ventures és SAP Ventures

A stratup számára ugyanakkor fontos szempont, hogy a CVC mennyire független a tulajdonos nagyvállalattól. Amennyiben független (vagy annak mondja magát), akkor nem fordulhat elő az a helyzet, hogy a startup céljai ellentmondásba kerülnek a tulajdonos nagyvállalat esetleg menetközben módosuló céljaival, és ilyen módon nem kerülhet hátrányba a startup. Amennyiben a CVC stratégiája nem független és alárendeltje a nagyvállalat piaci stratégiájának, akkor a startup részére fennálhat annak veszélye, hogy a nagyvállalati célok változása esetében akár áldozata lehet egy „profiltisztításnak” és tagrészei esetleg áron alul, vagy alulértékelve kerülnek piaci értékesítésre vagy leírásra, amely nem a valódi piaci teljesítménye, hanem inkább a nagyvállalat stratégiaváltozásának „oltárán áldozódik” fel. Független CVC például az SAP Ventures vagy a Google Ventures, amely értékét mutatja, példéul a Google Ventures tulajdonában álló ÜBER eget verő és kissé eltúlzott piaci értéke, amely szinte független a Google tőzsdei árának ingadozásától. A nagyvállalattól függő CVC például a GE Ventures, amely a piacon a startup befektetéseiről eleve alig híres, vagy nem preferált a startupok részéről.

Egyébként a CVC források ugyan jelentősek, de nem meghatározóak, hiszen az U.S. National Venture Capital Association adatai szerint 2013-ban a teljes kockázati tőkebefektetések 10,5%-át tették ki, amely a befektetések (deal-ek) 16,9%-át jelentette az Egyesült Államokban.

KONKLUZIÓ: A CVC modell a startup részére hozzáférést biztosít a nagyvállalati előnyökhöz (pl. piaci hozzáférés, tesztkörnyezet), a nagyvállalat részére pedig megfelelő felvásárlások eszközlése révén jelentős cégérték növelésre alkalmas, amennyiben a nagyvállalat tőzsdei szervezet. A nagyvállalat innovációs képességére, piaci hatékonyságára nincs hatással.

A fenti írás “Miskolczy Csaba: Open Innovation modellek a gyakorlatban” című tanulmányából idéz. A tanulmány egyben is letölthető:  ITT 

 

Leave a Reply

Your email address will not be published. Required fields are marked *